Nakamura Művészeti Akadémia

Masami
Gyanakodva néztem a fiút.
- Rendben - sóhajtottam végül, megadva magam a fiú tekintetének.

Cody
Elmosolyodva mögé másztam és a vállaira téve a kezem masszírozni kezdtem őt.
-Milyen? -kérdeztem kedvesen tőle.

Masami
Jó volt. Nagyon is. Lehunytam a szemem, és próbáltam elfeledkezni róla, milyen helyzetben vagyok, és csak élvezni.
- Jó - mondtam halkan, és közben olyan bénán éreztem magam. Lehet ennél kínosabban beszélgetni?

Cody
-Örülök - kuncogtam halkan és folytattam. Éreztem ahogy a fiú lassan ellazul a kezeim közt és ezt nagyon élveztem. Jó pár percig folytattam így, közben nem szóltunk egy szót sem. De én nem bántam.

Masami
Akármennyire is nem akartam, hogy bármi történjen, a fiú kezei ellazítottak. Éreztem, ahogy lassan oldódik bennem a feszültség, ami szinte állandóan bennem volt, a sok tanulás és átvirrasztott éjszaka miatt.

Cody
Nem tudom pontosan mennyi idő telhetett el, talán nagyjából 5-10 perc, amikor egy kicsit megálltam és a fiú füléhez hajoltam.
-Feküdj hasra ....! - súgtam a dülébe, de láttam hogy habozik -Nyugi, csak megmasszIrozom a hátad! - kuncogtam halkan.

Masami
A szemem sarkából a fiúra pillantottam, először vonakodtam, de aztán sóhajtva engedelmeskedtem. Az ágyra feküdtem, ahogy ő kérte.

Cody
Amikor lefeküdt, fölé térdeltem és óvatosan masszírozni kezdtem, először a válla körül , majd a lapockájánál és szépen haladtam egyre lejjebb a gerince mentén, egészen a nadrágja övéig.

Masami
Az, hogy a fiú fölöttem térdelt, újra akaratlanul is feszültebb lettem. Nem kéne így lennünk. Ez így nem jó.

Cody
Éreztem hogy megint nincs rendben valami.
-Lazítsd el magad! - doromboltam a fiúnak miközben nem hagytam abba a masszázst -Nem foglak bántani. Ígérem! - tettem hozzá kuncogva.

Masamune
Sóhajtottam, és megpróbáltam ellazítani magam, de nem nagyon sikerült. Hogy lehet ennyire nyugodt egy ilyen helyzetben? Vagy...nem is...Inkább az volt rossz, hogy neki ez ennyire természetes volt...

Cody
Éreztem hogy még mindig feszült és ez nem tetszett. Kezdtem rosszul érezni magam amiért valószínűleg nem tetszik neki amit csinálok.
-Masami .... Ennyire rosszul csinálom? - kérdeztem halkan miközben megálltam. A derekán ültem, de nem nehezkedtem rá teljesen.

Masami
Kinyitottam a szemem, és a fiúra néztem bocsánatkérően.
- Nem, sajnálom... - mondtam neki kifújva a levegőt. - Jól csinálod.

Cody
-Akkor ... folytathatom? - kérdeztem reménykedve. Nekem tetszett a dolog, én szerettem masszírozni, de nem akartam úgy csinálni hogy tudom, ő nem élvezi.

Masami
Nem.
- Persze.
MI?
Totál hülye vagyok. Miért hitegetem őt?

Cody
-Rendben!  - örültem meg és amikor a fiú rendesen visszafeküdt, folytattam.
-Egyébként ... miért hajtod így túl magad? -tettem fel a kérdést, talán kicsit meggondolatlanul.

Masami
- Ehhez szoktam hozzá - mondtam újra lehunyva a szemem. - És egyébként...talán valamiért szeretem ezt csinálni.

Cody
-Pedig annyi klassz dolgot csinálhatnál magolás helyett.... És biztos vagyok benn hogy úgy is kitűnő lennél ha néha lazulnál egy kicsit. - néztem elgondolkodva a hátát miközben masszíroztam.

Masami
- Lehet - mondtam halkan. - De a tanulás legalább lefoglal.

Cody
-Nem csak azzal tudod lefoglalni magad. Rengeteg sokkal izgalmasabb dolgot találhatsz a suliban. Biztos találnál mondjuk valami szakkört amit élveznél - próbáltam meggyőzni. Nem tudom miért kezdett ez hirtelen ennyire érdekelni. De idegesített hogy ilyen karót nyelt.

Masami
- Járok szakkörökre - mondtam. Még több munka és tanulás, de jól éreztem magam vele.

Cody
-Akkor nem  értem .... -sóhajtottam fel és tovább masszíroztam. Nem szóltam többet, csak gondolkodtam. Szerettem volna valamivel rávenni a fiút hogy szórakozzon egy kicsit. Hogy engedje el magát .... Csak az volt a baj hogy a szokáyos módszereimet most számításba sem vehetfem mert tudtam hogy ő ehhez túl -vagy inkább nem eléggé...- merev  Tuti azonnal itthagyna ha bepróbálkoznék.

Masami
Csöndesen feküdtem, csukott szemmel, és közben élveztem, ahogy a fiú masszíroz. Valahol egy kis hang azt súgta, hogy ez az egész irtó fura, és nem kéne itt lennem, de nem nagyon tudtam mit kezdeni vele. Igaza volt. Na és? A fiú meg a csípőm fölött ült.

Cody
Még egy ideig masszíroztam, csendben , a gondolataimba mélyedve. Szinte oda sem figyeltem arra, hogy mit csinálok a kezeimmel. Amikor feleszméltem, éppen csak simogattam a hátát. Kezdtem egyre csábítóbbnak érezni a helyzetet. Hiszen ott feküdt alattam egy felsőbbéves, irtó szexi srác aki még nem volt meg. De eldöntöttem hogy most nem. Nem szúrhatom el. Ahogy a kezeim lassan leértek a derekáig, megálltam és felsóhajtottam.

Masami
Felvontam a szemöldököm, aztán kinyitottam a szemem.
- Elfáradtál? - kérdeztem. El tudtam képzelni, milyen fárasztó lehet masszírozni valakit, szóval megértettem, hogy a fiúnak esetleg már elég volt.

Cody
-Csak ... két perc. De folytatom ha szeretnéd! - tértem észhez. Még el is mosolyodtam.

Masami
- Nem muszáj - mondtam, és visszahunytam a szemem. Nem állt szándékomban fölkelni, legalábbis amíg rajtam ült, addig biztosan nem. Amúgy is, egész kényelmesen feküdtem.

Cody
Négykézlábra ereszkedtem , kezeimmel a feje mellett támaszkodva és a füléhez hajoltam.
-De én szeretném ... - mondtam halkan, és folytattam a masszírozást.

Masami
Ahogy újra masszírozni kezdett, az egyik kezem lecsúszott az ágyról, és beleütközött valamibe az ágy alatt. Kinyitottam a szemem.
- Bocsi - mondtam. Megtapogattam, minek ütközhettem neki, és felkeltette a kíváncsiságomat, mikor egy kis láda tetején húztam végig az ujjaimat. - Ez mi? - kérdeztem a fiút, anélkül, hogy megnéztem volna, amit találtam.

Cody
-Mi micsoda? - kérdeztem, oda sem figyelve. Csak ekkor emeltem fel a tekintetem a hátáról és vettem észre hogy az ágy alatt matat. Kifutott az arcomból a vér.
-Az ....az semmi. Csak egy doboz .... - makogtam, nem túl hitelesen. Eléggé könnyedén ki lehetett találni hogy nem csak egy jelentéktelen kis dologról van szó.
Közben már abbahagytam a masszírozást.

Masami
Felvontam a szemöldököm. March elsápadt? Akkor ez csak valami komoly lehetett.
Megfogtam a dobozt, és kihúztam az ágy alól.
Nem volt benne semmi különös, igazából. Sima ládikó volt, egy számkombinációs lakattal, amilyet szinte bárhol lehetett kapni.
- Mi van benne? - kérdeztem, miközben a lakattal kezdtem játszadozni. Kíváncsi voltam, mi az, ami miatt a fiú így reagált. Érdekesnek tűnt.

Cody
-S-s-semmi ... Tényleg. Nem érdekes..... Lécci, tedd vissza! - kértem, kicsit remegő hangon. Ez irtó ciki volt. Nem szabad megtudnia mi van benne ...egy életre leégetném magam előtte.

Masami
Sikerült valami nagyon kínosra bukkannom, és ettől elvigyorodtam. Jó volt látni, ahogy a fiú remegő hangon dadog, még sosem láttam, hogy zavarba jött volna.
- Ugyan, biztosan az - mondtam, továbbra is a ládikót babrálva. Gonosz dolog volt tőlem, de nem bírtam megállni, hogy ne játszadozzak most egy kicsit vele, kiélvezve a helyzetemet. Ő mindig visszaélt a sajátjával. Most visszakapja.

Cody
-Te nem értékelnéd - szálltam le róla fülig pirulva. Végig azt figyeltem ahogy a ládát piszkálja. Tudtam hogy nem nyithatja ki hiszen nem tudja a kombinációt, mégis szinte láttam magam előtt ahogy a kis lakat egyszerűen leesik , feltárva a ládika titkát.

Masami
Leszállt rólam, én pedig még egy ideig piszkáltam a lakatot, majd sóhajtva visszacsúsztattam a ládát az ágy alá.
- Rendben...
Visszahúztam a kezem az ágyra, és rátettem a fejemet. Most az egyszer...
- Miért nem értékelném? - kérdeztem elgondolkodva, közben a fiúra néztem. Teljesen el volt vörösödve, így egész aranyosnak tűnt.

Cody
Kicsit megkönnyebbültem amikor visszatette a ládát az ágy alá, de még ki kellett magyaráznom  magam valahogy.
-Hát mert ....mert csak. Nem olyannak ismerlek akinek tetszene - makogtam össze-vissza.  Remek, Cody! Így kell csinálni! Égesd csak le magad mégjobban...

Masami
- Akkor milyennek ismersz? - kérdeztem, közben azon töprengtem, hogy vajon eddig hányszor sikerült bárkinek zavarba hoznia őt.

Cody
Még mindig zavartan lehajtottam a fejem.
-Hát ... Olyan komolynak ...és határozottnak. És hát ...téged nem pont az szórakoztat mint engem  - válaszoltam nagy nehezen.

Masami
- Igen, ez valószínű - mondtam. Ebben igazat kellett adnom neki.

Cody
Csak bólintottam de nem szóltam többet. Reméltem hogy ennyivel most megúsztam.

Masami
Újra lehunytam a szemem, és úgy feküdtem egy pár percig.
- Hol tanultál masszírozni? - gondolkodtam el egy kicsit. Éreztem, hogy mintha egy kicsit jobb lenne a hátam.

Cody
-Hát ...apa mutatott pár dolgot. Tőle tanultam amit tudok. - válaszoltam magam elé nézve.  Kezdett alábbhagyni a zavarom, de még mindig nem akartam a fiúra nézni.

Masami
- Az apukád? - kérdeztem. Kicsit fura volt, hogy az anyukáját még nem is említette.

Cody
-Igen.  - mosolyodtam el halványan, tekintetemet Masamira emelve.

Masami
Egy pár pillanatig hezitáltam, hogy rákérdezzek-e.
- Többet voltál apukáddal, mint anyukáddal? - kérdeztem végül, és reméltem, hogy nem túl indiszkrét a kérdés.

Cody
-Hát .....tudod, engem apa nevelt fel. Nem is ismertem az anyukámat - válaszoltam elhúzva a számat miközben lassan megingattam a fejem.

Masami
- Sajnálom - mondtam - Nem kellett volna kérdeznem.

Cody
Halványan elmosolyodtam.
-Semmi baj. Nem tudhattad. És amúgy is .... annyira nem érdekel. Megszoktam - mondtam neki vállat vonva. Nem akartam hogy emiatt kellemetlenül érezze magát vagy ilyesmi.

Masami
Ezután nem nagyon tudtam mit mondani, csak feküdtem ott. Azt hiszem, majdnem el is aludtam volna, ha nem figyelmeztetem magam állandóan, hogy ez nem az én ágyam.

Cody
A falnak döntöttem a hátam , úgy nézelődtem a szobában miközben gondolkodtam. Leginkább azon , miről kezdhetnék el beszélgetni, de nem igazán volt ötletem. Már nem is beszélgettünk, egészen addig ameddig megjött a szobatársam.
-Sziasztok! - köszönt nekünk  mosolyogva. Meg sem lepődött azon hogy nem egyedül vagyok. Hiszen már ismert.
-Szia! - köszöntem neki, kisfiús vigyort villantva felé.