Eliamos

Fray
Rövid têtovázás után elindultam a fiú mellett, talán egy egészen picit közelebb sétálva hozzá mint eddig. Nem beszéltünk többet a dologról és úgy tűnt, Olivart nem is nagyon foglalkoztatja, de én akaratlanul is elkezdtem gondolkodni rajta, nem tudtam szabadulni tőle.

Olivar
Nem szóltam egy szót sem a sétánk hátralévő idejében, végig néma csöndben sétáltunk. Nem siettünk jobban, mint eddig, de most már tudtam, hova megyünk.
A toronyhoz visszaérve egyből a szobámhoz indultam, anélkül, hogy lassítottam vagy hátranéztem volna. Hallottam magam mögött Fray lépéseit, és ez elégedettséggel töltött el. Kíváncsi voltam, bejön-e hozzám...

Fray
Mikor beléptünk az épületbe, kicsit lemaradtam és a fiú mögött sétáltam fel a toronyba. Tudtam, hova megyünk, de nem voltam biztos benne hogy mit akar. Amikor Olivar bement a  szobájába, én pár pillanatra megtorpantam az ajtó előtt de végül követtem őt. Becsultam magunk mögött az ajtót, majd a fiúra néztrem, várva hogy most mi lesz.

Olivar
Szembefordultam Frayyel, és a szemébe néztem.
- Tessék....Itt vagyunk - mondtam, és kicsit megemeltem a karom, hogy körbemutassak. - Megfelelő a hely és az idő? - kérdeztem. Le akartam rendezni ezt a dolgot. - Legyél őszinte, Fray. Én már vallottam, most rajtad a sor, hogy elmondd, mit gondolsz.

Fray
-Én ...úgy gondolom hogy bárhogy is érezzünk, nem lenne helyes ha történne köztünk bármi is. Ha lebukunk, te elveszted a jóhíred, én pedig a fejem. Nem szabadna belekezdenünk - kezdtem el azonnal érvelni a dolog ellen, ezzel magamat is próbálva meggyőzni. Szerintem teljesen egyêrtelmű volt, hogyan érzek, erről nem akartam beszélni.

Olivar
Mikor a fiú befejezte az érvelést, helyeslően bólintottam, majd két lépéssel ott termettem előtte, és egy kicsit felemelkedve megcsókoltam őt, miközben egyik kezemet az arcára tettem, a másikkal pedig átöleltem őt, közelebb húzva magamhoz. Nyilvánvalóvá tette az érzéseit. Én is az enyéimet.

Fray
Meglepett, hogy megint megcsókolt, de ezúttal nem toltam el őt magamtól. Az első néhány pillanat után lassan átöleltem őt és viszonoztam a csókját. Rengeteg kételyem volt még a dologgal kapcsolatban de képtelen voltam tovább játszani hogy nem érdekel a fiú. Elgyengültem és ez csak az ő hibája. 
Amikor vége szakadt a csóknak, Olivar szemeibe néztem.
-Akkor ...most mi lesz? - kêrdeztem bizonytalanul, mivel sehogy sem tudtam elképzelni, mi következik ezután.

Olivar
- Nem érdekel, hogy mi történhet - mondtam a szemeibe nézve, magabiztosan. Nem engedtem el, nem léptem tőle távolabb. - Azt akarom, hogy velem legyél.

Fray
-De ...mikor? Vagy hogyan? Nem hiszem hogy nem tűnne fel senkinek ha napközben folyton bezárkóznánk valahova kettsben. Ráadásul mindjárt itt az esküvőd és ha összeházasodtok, szerintem nem fogod majd tudni távol tölteni az éjszakát sem a lánytól. - kezdtem ismét aggodalmaskodni. Fogalmam sem volt, hogyan tudnánk együtt lenni anélkül hogy bárki is kiszúrná hogy valami van köztünk.

Olivar
A szájára nyomott újabb csókkal hallgattattam el őt, hogy bégre befejezze az aggodalmaskodást.
- Ezzel később is ráérünk foglalkozni - mondtam neki. - A testőröm vagy, szinte mindig mellettem kell lenned. Ami meg a lányt illeti...Miatta sem kell félned.

Fray
Némán sóhajtottam egyet.
-Bízom benned. Remélem tudod hogy mit csinálsz ... - mondtam neki halkan. Még mindig nem győzött meg teljesen de beláttam hogy jobb ha most nem foglalkozom az aggályaimmal.

Olivar
Elmosolyodtam, és egy utolsó csók után elléptem a fiútól.
- Most viszont ebédelnem kell... - mondtam kicsit pimaszul. - És azt hiszem, neked is.

Fray
Kicsit megráztam a fejem.
-Tévedsz ...én nem szoktam ebédelni. - közöltem vele teljesen őszintén, csak hogy ellent tudjak neki mondani. Kicsit talán sértett voltam amiért csak így "otthagyott", de próbáltam ezt leplezni ahogy mindig minden érzésemet.

Olivar
- Akkor gyere és vigyázz rám, miközben eszem - vontam vállat, miközben elindultam az ajtóm felé. Hátranéztem a fiúra a vállam fölött, és küldtem neki egy kihívó, de azért kedves mosolyt.

Fray
-Rendben ... - egyeztem bele. Nem tudtam mire vélni azt a mosolyt, de valamiért nagyon nem tetszett nekem hogy ennyire kiélvezi a helyzetet. Szinte már azt tudnám mondani hogy gonosz húzás volt tőle hogy csak így faképnél hagyott aztán még elkezdett íncselkedni velem. 
Követtem őt a szoba ajtajához ahol megvártam hogy ő lépjen ki előbb.

Olivar
[...]
A nap további részében nem maradtam kettesben Frayyel. Nem direkt alakult így...De azért élveztem, hogy húzhatom a fiút. A jegyesemmel is sétáltam egyet a kertben, aztán a vacsoránál a húgom mellé kerültem, akivel szintén kellemesen elbeszélgettünk. Nem vonultam vissza a szobámba túl hamar, csak amikor már mindenki más is így tett. Mikor azonban egy pillanatra úgy értem Fray mellé, hogy épp senki nem volt a közelünkben, másoknak láthatatlan módon annyit mutattam neki, hogy fél óra. Nem több, nem kevesebb, és rajta állt, hogy eljön-e vagy sem. Valahogy úgy éreztem, nem kell félnem az utóbbitól. Rámosolyogtam, aztán mikor mellém ért a húgom, együtt indultunk fel a szobáinkhoz.

Fray
A nap további részében szinte csak messziről figyeltem Olivart, alig pár szót beszéltünk egymással, akkor is társaságban. Összességében minden olyan volt mint eddig, nem történt semmi változás. Őszintén szólva ez kicsit zavart, hogy nem kaptam Olivartól semmi utalást vagy hasonlót sem amiből le tudtam volna szűrni bármit is. 
Estefelé már kezdtem azt hinni hogy csak játszott velem és nem is gondolta komolyan a dolgot, csak kíváncsi volt, mit reagálnék. Aztán amikor vacsora után a szobájába indult volna, egy röpke pillanatra megállt mellettem és csak annyit kaptam hogy fél óra ... amit igazából először nem is értettem meg, csak pár pilanat múlva sikerült összeraknom magamban a képet. Még ekkor is kételkedtem egy kicsit az egész napos elzárkózottsága után de meg sem fordult a fejemben hogy nem megyek el. A saját szobámba mentem és kicsit rendbe szedtem magam -értek ezalatt egy gyors mosakodást hogy megszabaduljak a kosztól ami rám ragadt és egy ing cserét- , majd amikor majdnem eltelt már a fél óra, lassan Olivar szobája felé vettem az irányt.

Olivar
Amíg várakoztam, ledőltem az ágyamra, és próbáltam elfoglalni magam a gondolataimmal. Ez nem volt nehéz, volt belőlük bőven. De közben alig vártam, hogy elteljen az az idő...A fenébe, mondhattam volna kevesebbet is.
Ekkor azonban lépteket hallottam, majd halk, tétova kopogást, mire elmosolyodtam. Azonnal felpattantam, aztán észbe kaptam, és kicsit lassítottam. Nyugodt mosollyal nyitottam ajtót, és mikor megláttam a fiút, boldogan az ajtófélfának dőltem. Az izgatottságom közben elképzelhetetlen mértékeket öltött.
- Eljöttél - suttogtam, egy pillanatra nem hittem el.

Fray
Amikor felértem a fiú szobájához, rövid tétovázás után bekopogtam. Amíg vártam hogy ajtót nyisson, vettem egy mély levegőt és próbáltam lenyugtatni magam, legalább annyira hogy kívülről ne látszódjon, mennyire izgatott vagyok. 
A szívem hevesebben kezdett verni amikor nyílt az ajtó és megláttam mögötte Olivart. Reméltem hogy nem átverni készül és tényleg komolyan gondolta amit délután mondott, és eddig minden jel arra mutatott hogy ez így van. Legalábbis az elmúlt fél órában.
-Természetesen ... - válaszoltam neki halkan amikor megszólalt. Nem akartsm hogy látszódjon rajtam bármi is amit gondolok vagy érzek, amíg nem leszünk biztosan kettesben,. Ez pedig csak a szobában volt lehetségesd, zárt ajtónál.

Olivar
Rámosolyogtam, aztán kicsit észbe kaptam, egy lépést hátrébb léptem, hogy bejöhessen, majd becsuktam mögötte az ajtót, és elfordítottam a kulcsot. Szembefordultam Frayyel, és elégedetten végignéztem rajta.
- Nahát, még inget is cseréltél... - vigyorogtam rá pimaszul, miközben elindultam felé.

Fray
Amikor a fiú elállt az ajtóból, besétáltam mellette a szobába és megáltam az ágy előtt, felé fordulva. Figyeltem ahogy bezárja az ajtót, majd halványan elmosolyodtam amikor felém indult.
-Úgy gondoltam, illendő viszonylag tiszta ruhában megjelennem ... -adtam rövid magyarázatot a tiszta ingre.

Olivar
Elmosolyodtam, és odaaétáltam hozzá, hogy végigsimítsak a mellkasán.
- Jól áll - mondtam neki kedvesen. - Persze...
Lassan végighúztam az ujjan a gombok mentén, majd elkezdtem finoman kigombolni az inget.
-...Nélküle talán jobb lenne...
Felmosolyogtam rá, a szemébe nézve, de csak egy pillanatra, aztán visszafordultam az inghez, arra koncentráltam.

Fray
Szinte visszafolytott lélegzettel figyeltem ahogy az ingem gombolgatja. A pulzusom felgyorsult amikor hozzám ért, vágytam a törődésére. Mégis ...rengeteg kétségem támadt ezúttal is.
-Olivar ... - szólaltam meg halkan, továbbra is őt figyelve. -Miért? Miért én?

Olivar
Halvánxan elmosolyodtam, nem hagytam abba a gombolgatást.
- Mert téged szeretnélek - mondtam rövid csönd után. Nem gondolkodtam el rajta, hogy vajon milyen választ várt volna a fiú. Egyszerüen csak kimondtam, amit gondoltam. Azért akartam őt, mert ő kellett, nem tudtam volna indokot mondani.

Fray
Nem mondtam semmit, habár nem voltam megelégedve a válasszal. Ezzel tulajdonképpen nem felelt a kérdéemre hiszen pont arra voltam kíváncsi hogy miért engem akar.
Némán figyeltem ahogy tovább bontogatja az ingemet majd amikor végzett, nem engedtem hogy azonnal levegye rólam, ehelyett óvatosan felemeltem a fejèt és finom csókot lehelltem ajkaira.

Olivar
Halvány mosollyal viszonoztam a csókot, közben megfogtam a fiú ingét, és mikor elengedett, lassan lehúztam a válláról, hogy a földön landoljon.
Végignéztem Fray meztelen felsőtestén, és elégedett mosoly jelent meg az arcomon. Még sosem láttam őt így. Mindig vastag ruha, vagy páncél takarta...De nem okozott csalódást. Végigsimítottam az izmos mellkasán, a hasán...A testőröm. A gondolatra ellágyult a mosolyom, és felnéztem Fray szemébe. Kicsit nyújtóznom kellett hozzá, hogy meg tudjam újra csókolni.

Fray
Elmosolyodva hajoltam oda hozzá amikor felém nyújtózkodott , hogy könnyebb dolga legyen és végül nem is tudom hogy ezúttal ki csókolt meg kit, a lényeg az volt, hogy ajkaink ismét gyengéden tapadtak egymásra , ezzel olyan jó érzést okozva.
Most, hogy rajtam már nem volt felső ruházat, úgy gondoltam, ideje Olivart is megszabadítani a fölsőjétől. A ruhadarab dereka alá nyúltam kezeimmel és óvatosan cirógatni kezdtem a finom, selymes bőrt.

Olivar
Mikor az ujjai megérintették a bőrömet, éreztem, ahogy jólesően végigborzongok, és felemeltem a karomat, hogy könnyen lehúzhassa a fölsőmet. Közelebb akartam lépni hozzá, hogy összeérjen a bőrünk, és érezhessem a leheletét, hozzá simulhassak, újra megcsókolhassam.

Fray
Gondolkodás nélkül megszabadítottam a ruhadarabtól amikor felemeltema karjait, majd odébb hajítottam a felsőt és azonnal visszafordultam a fiúhoz. Átkaroltam a derekát és gyengéden magamhoz húztam, egész közel, testünk összeért. Lehajoltam hozzá és ismét megcsókoltam.

Olivar
Örömmel viszonoztam a csókot, közben átöleltem Frayt, élvezve, ahogy az ő karjai is körém fonódnak...Erős volt, és ez tetszett. Persze azért nem vesztem el a karjai közt, de tagadhatatlanul erősebb volt nálam, amit nem is bántam.

Fray
Csók közben a fiú hátát kezdtem simogatni, és megállapítottam hogy a bőre szokatlanul puha és selymes tapintású. Tulajdonképpen olyan volt mint egy lányé. Csak annyiban különbözött hogy magasabb és izmosabb volt mint általában a hölgyek ami még kifejezetten tetszett is. Nem szerettem túlzottan ha egy lány elveszik a karjaim közt. Többek közt ezért sem udvaroltam soha komolyabban a hölgyeknek. Ahogy másnak sem. Olivar volt az első, aki ... Akivel élveztem is amit csinálok. Eddig nem értettem mi olyan jó ezen. Viszont ahogy ajkai az enyémeket érintették és karjai körém fonódtak, minden értelmet nyert.
Amikor elfogyott a levegőm, elhúzódtam a fiútól és a szemeibe néztem.
-Biztos hogy ezt akarod ...?

Olivar
Egész testem kellemesen borzongott, ahol összeért a bőrünk, ott libabőrös lettem. Izgalommal és élvezettel a szememben néztem Frayre, és magabiztosan elmosolyodtam.
- Teljesen - mondtam neki félhangosan, és pont olyan komolyan gondoltam, ahogy hangzott.

Fray
Halvány mosoly jelent meg az arcomon a fiú kijelentésére. Noha még mindig nem voltam teljesen biztos abban hogy helyes amit teszünk, de mégis úgy éreztem hogy ez a helyes döntés. Olivar magabiztossága engem is felbátorított.
Elengedtem őt és megfogtam a kezét, hogy az ágyhoz húzzam. Ott leültem és az ölembe húztam a fiút. Így mégis kényelmesebb volt, mint állva.

Olivar
Mosolyogva követtem őt az ágyamhoz, és mikor az ölébe húzott, élvezettel foglaltam el a helyet. Odahajoltam hozzá és megcsókoltam, ezúttal nem kellett fölfelé nyújtóznom, sőt, kicsivel magasabban is voltam ezúttal, mint Fray. Ez kifejezetten tetszett.

Fray
Egyik kezemet a fiú hátára tettem miközben ismét csókban forrtunk össze, és amellett hogy így megtartottam őt, még egy kicsit közelebb is húztam magamhoz. Halk lépteket hallottam a folyosóról de nem izgultam, mert bezártuk az ajtót. Viszont az apró kétséget ébresztett bennem hogy hogyan fogom megmagyarázni ha valaki meglát amikor elhagyom a szobát az éjszaka közepén. Erre az esetre még valamit ki kellett találnom.

Olivar
Élvezettel ízlelgettema fiú száját, ujjaim végével a hátát és a nyakát cirógattam, de lassan már kezdtem türelmetlenkedni. Nem kellett nagyon helyezkednem hozzá, hogy érezzem, Fray is éppúgy továbblépne már, mint én. Szóval kicsit elhúzódtam a fiútól, és a nadrágommal kezdtem bíbelődni.

Fray
Nem hagytam hogy ő vegye le magáról a nadrágot, hirtelen fordultam vele egyet és hanyatt döntöttem az ágyon. Megcsókoltam miközben kezeimmel lesimítottam a nadrágja derekáig és elkezdtem lehúzni róla a ruhadarabot. Magamhoz akartam ragadni az irányítást, nem hagyhattam hogy ő kerekedjen felül. Most nem ...

Olivar
Talán egy fél pillanatra meglepett Fray hirtelensége, de amikor a hátamra kerültem, már mosolyogtam. A magabiztos, talán kicit kacér mosoly egy pillantra sem tűnt el ezután az arcomról, miközben a fiú lehúzta a nadrágomat. Hagytam, hogy pár másdpercig kiélvezhesse a látványt, aztán végre én is a nadrágjáért nyúltam és elkezdtem vele bíbelődni, most már láthatóan türelmtlenül.

Fray
Amikor végre odébb dobhattam a fiú nadrágját, gyorsan végignéztem rajta ahogy ruha nélkül feküdt alattam. Furcsán elégedettséggel töltött el a látvány de nem élvezhettem sokáig, mert Olivar az én alsó ruházatommal kezdett bíbelődni, így nem láttam a kezeitől. Várakozón néztem mit csinál, egyik kezemmel a hajába túrva.

Olivar
Végre sikerült megszabadítanom a ruhájától, a végére má szinte kapkodtam. Persze nem kerülte el a figyelmemet a tekintet, amivel eközben Fray méregetett. Kifejezetten a kedvemre való volt a tekintete. Mikor már mindkettőnkruhái a földön hevertek, hagytam, hogy tovább élvezhesse a látványt. Annak ellenére, hogy minden porcikámmal kivántam már őt, egy ideig még ellenálltam.

Fray
Nem sokáig tétlenkedtem, pár másodperccel azután hogy a saját nadrágom is a földre került a többi ruhadarab mellé, odahajoltam a fiúhoz és megcsókoltam. Ugyanolyan türelmetlen voltam mint ő, tovább akartam haladni képtelen voltam tovább várni. 
Kezeimmel végigsimítottam a testén, egészen a nyakától a fenekéig miközben folyamatosan csókoltam ajkait.

Olivar
Izgatott borzongás futott végig a testemen, kezeimmel átkaroltam a fiú izmos hátát, és közelebb húztam magamhoz, azt akartam, hogy összeérjen a bőrünk, közelebb akartam tudni magamhoz, türelmetlenül előrébb akartam már lenni.

Fray
[...]
Csendben feküdtem Olivar mellett a fiú ágyán. Már percek óta nem is csináltam semmit csak némán figyeltem az arcát. Nem tudtam mit gondol, de én felettébb élveztem az elmúlt ...talán pár órát. Miután vágyaink beteljesedtek, még egész sokáig ott maradtam vele. Beszélgettünk. Több percnyi megszakításokkal, mindig csak néhány szót szólva egymáshoz, de beszélgettünk. Aztán egyszer ennek is vége lett és szótlanul feküdtünk egymás mellett. És most lassan éreztem hogy ideje távoznom. Felültem, majd fel is álltam az ágyról és a ruháim után kezdtem kutakodni a földön.

Olivar
A oldalamon fekve néztem, ahogy Fray lassan szedelődzködni kezd. Sajnáltam, hogy máris vége az együtt töltött időnek. Fáradt és álmos voltam, szívesen aludtam volta a fiú mellett. Persze erre egyenlőre nem kerülhetett sor.
Nem tudtam, mit mondhatnék, ahogy  Fray lassan felöltözött és indulni készült. Odakint még sötét volt...El se tudtam képzelni, milyen kín lehet minden reggel ilyenkor kelni. Hirtelen elfogott a részvét minden testőr felé.
Fray még az ingét gombolta, kibújtam az ágyból és odasétáltam hozzá. A kezeit odébbtolva begomboltam helyette a fölsőt, majd kicsit ügyetlenül megigazgattam. Felnéztem a fiúra, és lábujjhegyre elemkedtem, hogy csókot nyomhassak az ajkaira.

Fray
Kicsit meglepődtem amikor a fiú odébb tolta a kezeimet de kétség kívül nagyon aranyos volt ahogy begombolta az ingemet helyettem. Halvány mosoly kúszott az arcomra miközben figyeltem őt, majd amikor felhajolt hozzám, lehunytam a szemem és kicsit lejjebb hajoltam hogy ne kelljen annyira erőlködnie. Ajkaink gyengéd csókban forrtak össze de csak egy rövid időre. Mikor elhúzódtunk egymástól, egyik kezem a fiú arcára tettem.
-Majd ... Holnap találkozunk - súgtam neki.

Olivar
Szótlanul bólintottam, nem akartam érzelgősködni. Búcsúzásképp még egyszer végigsimítottam a fiú hasán, aztán hátrébb léptem, vissza az ágy felé. Nem feküdtem le újra, amíg Fray el nem ment, addig néztem utána, amíg be nem csukódott az ajtóm.

Fray
Amikor a fiú ellépett tőlem, hátrálva tettem pár lépést az ajtó felé mielőtt megfordultam volna. Végül mégis hátat fordítottam Olivarnak és elhagytam a szobát. Csendben sétáltam végig a kastélyon , szerencsére senkivel nem akadtam össze a saját szobámig. Még volt pár órám pihenni mielőtt elkezdődött volna a nap, és ezt ki akartam használni.

Olivar
Mikor Fray elment, lustán visszamásztam az ágyamba, és nagyon hamar el is aludtam. A következő dolog amire emlékszem az volt, hogy egy szolgáló bekopog, hogy ébresszen engem. Még mindig nyúzott voltam a fáradtságtól.

Fray
Levetkőztem és lefeküdtem pihenni. Evy kicsit még aludni is tudtam, de napkeltekor kelnem kellett. Fáradt voltam de összeszedtem magam és miután egy dézsa vízzel megmosakodtam, felöltöztem és leváltottam az egyik őrt azon a folyosón ahol Olivar szobája volt.

Olivar
Kicsit elhúztam az öltözködést, de nem késlekedhettem sokáig, rossz fényt vetett volna rám, ha nem jelenek meg a reggelinél. Ráadásul aggodalmat is keltettem volna, amit nem akartam. Csak fölösleges kellemetlenség lett volna. Szóval bármennyire is inkább aludtam volna még, inkább elővettem a legjobb modoromat, és lementem, hogy csatlakozzak a családomhoz és leendő feleségemhez a Nagyteremben.
Ahogy sétáltam a folyosón, egyszer csak megláttam Frayt. Alig álltam meg, hogy ne mosolyogjak rá, de nem tettem. Nem akartam feltűnést kelteni, és egészen kicsit élveztem, hogy gondolkodóba ejthetem a fiút. Elvégre, ki tudja, hogyan jár az agya. Csak reméltem, hogy körülöttem forognak a gondolatai. Az este után rosszul is esett volna, ha nem így van.